görög dráma

177 évvel ezelőtt ezen a napon született a sokak által csak Hitler kedvenc filozófusaként emlegetett Friedrich Nietzsche. Munkásságának megfejtése szerintem csak annyi, hogy nem filozófus volt, hanem esztéta és esztétaként főfeladatának tekintette Wagner műveit a klasszikus görög tragédia újjászületéseként felmutatni. Ha ezzel tisztában vagyunk, bátran nekiláthatunk A tragédia születése című alapművének értelmezéséhez, hiszen ő volt az első, aki valós megértést adott a görög kultúrához.

Tovább a Imígyen szóla Nietzsche című tartalomra

„Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb”

görög dráma

attikai tragédia

színháztörténet

„Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb.”

Ahogy előző bejegyzésemben írtam, Major Tamás a hetvenes évek végétől hirdette megfejtését Sztanyilavszkij-ról és Brecht-ről, miszerint Sztanyiszlavszkij a világnézeti realizmus atyja, Brecht pedig ezt fejelte meg azzal, hogy behozta a színházba a dialektikát. Ebből a nézőpontból elég nehéz a görög tragédia gyökeréig ásni, bár tény, hogy született egy-két egész hatásos osztályharcos Antigoné, de azok az előadások valójában csak a felszínt kapirgálták.

Tovább a „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” című tartalomra

Oidipusz, avagy az ember tragédiája

görög dráma

attikai tragédia

színháztörténet

Mielőtt végleg lekattannék Major Tamásról, meg Sztanyiszlavszkij-ról, kell egy kicsit foglalkoznunk a görögökkel, illetve a Majorék által eléggé alulreprezentált attikai tragédiával. Már a nyolcvanas években sejtettem, hogy a görög tragédia mögött nagy titkok lappanganak, és ez nem (csak) abból fakadt, hogy nem (igazán) értettem az Antigonét, vagy az Oidipusz királyt, de elég szemet szúró volt, hogy Molière-hez, vagy Shakespeare-hez képest mennyire nem hangsúlyos a képzésünkben Aiszkhülosz, Euripidész vagy Szophoklész.

Tovább a Oidipusz, avagy az ember tragédiája című tartalomra

görög dráma

Imígyen szóla Nietzsche

„Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb”

Oidipusz, avagy az ember tragédiája