Liuék sorsa gyakorlatilag 2022. február 27-én eldőlt. Liu Shaolin Sándor a pályán nyújtott kiemelkedő szereplésének köszönhetően néhány percig olimpiai bajnoknak érezhette magát 1000 méteren, de a videózást követően sajnos kizárták és kínai ellenfele lett a győztes.
Ami ezt követően számunkra látható módon történt, az felemelő és egyedülálló volt, ahogy akkor erről írtam is, mert Sanyi remekbe szabott bejegyzésével egy pillanat alatt mindannyiunk rossz érzéseit pozitívba transzformálta át. Azonban arról, hogy mi zajlott a színfalak mögött, eddig nem nagyon volt információnk. Hát, most már van.
Meggyőződésem, hogy sportágtól függetlenül sportdiplomáciában mindig is nagyon gyengék voltunk, teljesen mindegy, hogy jégkorcsolyáról, tornáról, vagy éppen vízilabdáról legyen szó. Nem beszélve arról, hogy még mindig nem értjük igazán a szocialista összeköttetés és a protekció közötti finom, ám lényegi különbséget: a protekció csak abban az esetben működik, ha a döntéshozóknak két azonos képességű ember között kell döntenie.
Ráadásul a kínai csapatvezetőknek és feletteseiknek nagyon csíphette a szemét, hogy egy kínai edző irányításának köszönhetően az 1000 méteren döntőbe jutott 5 kínai versenyző kétféle ruházatban versenyzett, de végül a professzionális bírói döntés mindent a helyére tett, hiszen a kínai győzelem mellett magyar bronzérem született Liu Shaoang jóvoltából.
Hogy ez a helyzet még egyszer ne állhasson elő, Csang Lina-t hazahívták.
„Őszintén reméljük, hogy a Tajvan körüli helyzet nem fog eszkalálódni és a világ meghatározó hatalmai minél előbb visszatérnek a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló együttműködéshez. A magyar külpolitika pedig továbbra is következetesen tartja magát az »egy Kína« elv alkalmazásához."
Ezt 2022. 08. 09-én osztotta meg Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára.
Hát, most mi megérthetjük, mit is jelent valójában az „egy Kína” elv.